:::Babettáné:::
Kutass éveken keresztül valami haszontalan dolgot, publikáld az eredményeidet, valamely elismert szaklapban és máris megvan az esélyed, hogy te is (Ig)Nobel díjas legyél!
Az IgNobel vagyis AntiNobel díj tulajdonképp a Nobel-díj paródiája, csak épp az benne a legnagyobb vicc, hogy akik megkapják valóban éveket töltöttek az adott terület mélyreható kutatásával. Az elismerést 1991 óta minden év októberében, a valódi Nobel-díjhoz hasonló, vagyis annál kissé tágabb kategóriákban, osztják ki kevéssé ünnepélyes, inkább kacagtató keretek között, a Harvard Egyetem Sanders Színházában. Az egészet a „tudományos humor” magazinja, (mert olyan is van ám…) az Annals of Improbable Research (AIR) szervezi, azért hogy díjjal jutalmazza azokat, akik „először megnevettetik aztán gondolkodásra késztetik az embereket” és legfőképp olyan tudományos eredményeket értek el, amelyek teljes mértékben haszontalanok. A díjakat valódi Nobel-díjasok adják át, nem jár hozzá pénzjutalom és teljesen önköltséges. Hagyományosan a díjátadó ünnepség záró mondataként a következő hangzik el: „Ha nem nyertél díjat – de különösen, ha igen – nagyobb szerencsét jövőre!”
A díjazottak 2008-ban és az elmúlt évek néhány kimagasló eredménye:
Biológia: Marie Christie Cadiergues: a bolhák ugrási magasságát mérve rájött, hogy a kutyákon élők magasabbra ugranak, mint a macskákéi.
Táplálkozás: Massimiliano Zampini, Charles Spence: a chips elharapásakor keltett jellegzetes hangjának elektronikus úton való módosításáért, amellyel az állottabbat is ropogósnak lehet álcázni.
Irodalom: David Sims: „Te korcs, a szervezeteken belüli felháborodás tapasztalatának narratív forrása” című munkájáért.
Fizika: a haj-, szőrszálak, zsinórok, drótok, kábelek, hangszerhúrok összegubancolódásának matematikai képletekkel levezethető törvényszerűségeinek megállapításáért.
Közgazdaságtan: tudósok, akik kimutatták, hogy azok a sztriptíztáncosnők, akiknek peteérésük van több borravalót kapnak. (Ezt ugyanis a férfiak állítólag megérzik…)
Béke: a nem emberi biotechnológiával foglalkozó Svájci Szövetségi Etikai Bizottság és Svájc lakossága, amiért elfogadták a törvényt, hogy a növényeknek is méltóságuk van.
Régészet: két spanyol kutató Alfonzo Mello Arauju és Jose Carlos Marcellino, akik minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a feltárások környékén lábatlankodó tatu-félék ásásukkal összekeverhetik a rétegeket és a leleteket.
Gyógyszerészet: Dan Aliery: a drágább placebo hatásosabb, mint az olcsóbb
Gondolkodáskutatás: japán kutatók és Tóth Ágota a nyálkagombák útkereső módszereit tanulmányozták és rájöttek, hogy az amőbaszerű lények eligazodnak a labirintusokban.
Kémia: megosztott díj: az angol tudóscsoport kimutatta, hogy a diétás Coca Cola megöli a spermákat, de a nem diétás esetén 41%-uk életképes marad. A japán meg, azt hogy a Pepsi sem öli meg azokat.
Az elmúlt években, ha nyomon követtük a tudományos világ eseményeit, megtudhattuk, hogy a végbélmasszázs jó a csuklás ellen, a Limburger-sajt és az emberi lábszag egyenlő mértékben vonzza a Malária-szúnyogokat, ugyanis szegény párák nem tudnak különbséget tenni köztük, a heringek a hátsófelükből kieresztett légbuborékokkal kommunikálnak (kvázi szellentésnyelvük van), a pingvinek négyszer olyan erősen nyomják ki a székletüket, mint az emberek, a macskák körében létezik homoszexuális nekrofília, hogy hány képet kell készíteni ahhoz egy csoportról, hogy senki sem pislogjon bele és hogy az idősebb, pocakos, szőrös férfiak köldökében halmozódik fel a legtöbb piszok stb. Vizsgálták ezeken kívül a tornádók erősségét aszerint hogy milyen mértékben fosztják meg a tyúkokat a tollazatuktól, hogy kell kiszámítani egy elefánt felületét matematikai képlettel, hogy a csirkéknek milyen az esztétikai érzéke és Star Warst néző sáskák reakcióit…. Feltalálták a „meleg-bombát”, ami a katonákat ellenállhatatlanná teszi egymás számára, hogy hogy lehet vaníliaromát szintetizálni tehéntrágyából illetve a kutya és macskamosó gépet és a sort még hosszan lehetne folytatni.
Utolsó kommentek