Hogy ne csak a híresen felhasználóbarát könyvtár miatt látogassátok, menjetek és nézzétek meg Hundertwasser kiállítását a Szépműv.-ben.

"Az emberek azt hiszik, excentrikus vagyok, és közben elfelejtik, hogy amit csinálok, saját természetes kifejezésmódom. Miért nem teheti az ember azt, amit egy virág, ami jólesik neki?"
HUNDERTWASSER Szépművészeti Múzeum, okt. 11-jan 13.
(belépő: 2200, diák: 1100 Ft)

Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser építész, festő filozófus 1928-ban született Bécsben, ahol a szecesszióval szívta magába Klimt és Schiele művészetét, hogy aztán a saját elképzeléseivel vegyítve valami egészen sajátosan egyedi formavilágot teremtsen. Elsősorban építészete ismert; hullámzó homlokzatú, megannyi színben pompázó, növényekkel beültetett épületeket tervezett a lakóháztól a templomon át a szemétégetőig. Eredeti neve Friedrich Stowasser, amelyet a bécsi akadémiai tanulóévei alatt németesített, a „sto” csehül százat jelent. (Innen már csekély némettudással is bárki könnyedén megfejtheti a szójátékot.) Nevének megváltoztatásával is kifejezésre juttatta filozófiájának központi gondolatát: ember, vissza a természetbe! Épületeivel az embert próbálta a természetbe integrálni. (Ám nem egyszer a sok beültetett fa tönkretette az épületeket) Saját otthonát maximálisan környezettudatosan rendezte be: birtokán 30 000 vagy 300 000 - nem egyértelműek a sajtóértesülések – fát ültetett saját kezűleg, lámpáit liánokra akasztotta, humusztoalettet alakított ki, az áramot napenergiából nyerte…

Fiatalon a természet gyermekeként, anyagi javak nélkül próbált élni, csalánlevélből főzött levest és olykor a barátainak kellett megsegíteniük, hogy ne haljon éhen. Párizsi iskoláját, az Ecole des Beaux Arts-t, egy nap után otthagyta és utazni kezdett: Italiától, Szibérián és Ugandán át Japánig sok helyen megfordult, többek között saját hajóján a Regentagon. Élénken részt vett nem csak a művészeti életben, hanem élénken és gyakran reflektált a közélet eseményeire is. Kiáltványokat adott ki az atomenergia, a környezetszennyezés ellen valamint a világbékéért. 1978-ban megtervezte a Közel-Kelet békezászlóját, egy zöld arab félholddal és egy kék Dávid-csillaggal fehér háttér előtt. Legalább 2200 műalkotást jegyez, amelyek között nem csak épületeket és festményeket, hanem szőnyegeket, bélyegeket, rendszámtáblákat is nyilvántartanak. Festményei jellegzetes nonfiguratív színes látomások, fő eleműk az éltető víz és a gyűrűző víztükör, vagyis spirál.

62 éves koráig bécsi lakásásban élt, de rendelkezett egy velencei palazzoval is. Életének utolsó évét Új-Zélandon töltötte környezettudatos otthonában. A halál a Queen Elisabeth II. fedélzetén érte 2000 februárjában, amikor is vacsora után kicsit elszenderedett és szívrohamot kapott. Hamvai, kérése szerint, új-zélandi birtokán a „Boldog halottak kertjében” levő tulipánfa alatt nyugszanak.

A kiállításon több mint 100 festményt, grafikát, kárpitot és építészeti tervet mutatnak be, sőt az általa tervezett humuszwc rekonstrukcióját is.