:::szsz:::
Míg az elkövetkező napokban-hetekben a boltok rágcsálni- és innivaló-készletei elsősorban a foci EB lelkes nézőinek köszönhetően csökkennek minimálisra, jómagam a vizsgaidőszak véghajrájában tapasztalt heveny depresszió ellen kívántam valami jóféle sörrel és chips-szel védekezni.

A felsorolt tudatmódosító szerek beszerzéséhez kiválasztott kiskereskedelmi egységben azonban mindkettőből meglehetősen gyenge volt a felhozatal, ezért majd’ 10 perces téblábolás után – engedve az általános iskolai nosztalgia nyomásának – a címben szereplő termék megvásárlása mellett döntöttem. Mellé egy német nevű sörfőzde hímkecskéről elnevezett itala került a kosárba. Az értékelést lásd alább.

Duci Puff! kukorica extrudátum sajtos

Hozzávalók:
kukorica
növényi olaj
étkezési só
nátrium-glutamát
tejpor
aroma
380/91 TA
BHT

Küllem:

Első ránézésre – eltekintve a csomagolás gyomorforgató eklektikájától – a termék tökéletesen megfelel az egykor Kuki címen futott kukoricapuffancsnak, ami talán politikailag nem korrekt neve, és a hozzá ajándékba adott fröccsöntött állatfigurák túl magas gyártási költsége miatt szorult háttérbe az extrudált termékek hazai piacán. A magát a csomagoláson több helyütt lelkesen reklámozó, magyar illetőségű gyártó cég honlapjára érdemes egy pillantást vetni: ha sikerül arc- és rekeszizomgörcs nélkül átvészelni a felettébb látványos intrót, megismerhetjük a vállalkozás széles termékválasztékát, ami a szárított fehérbabtól a klasszikusnak számító Zizin át a vegyesgyümölcsízű (!) pattogatott kukoricáig terjed. A csomagoláson – a fogyasztóbarát szemlélet jegyében – tálalási tanácsokat is kapunk: ha valamilyen érthetetlen oknál fogva félbehagyjuk a kukoricapuffancs betermelését és netalántán úgy eldugjuk a maradékot, hogy meg is feledkezünk róla, hosszú hetek után rábukkanva újra élvezhetővé tehetjük, ha fél percre bedugjuk a mikróba és jól besugározzuk.


Ízpróba:

Sajnos a hasonlóságok az egykor favorizált Kukival a külalakkal véget is érnek. Marketing-szempontból meglepő, hogy a Duci Puff!-ot gyártó cég italokat nem kínál, a Puff! ugyanis olyan brutálisan sósra sikeredett, hogy kukinként egy korty szinte bármilyen lötty garantáltan elfogy mellé. Márpedig egy teljes zacskó leküldése esetén (feltéve hogy addig nem fordul fel a lelkes kísérletező) ez legalább jó 2 üveg innivalót jelent. Hozzátenném, az általam választott sörital kétségbeejtő összhatást kelt a tárgyalt termékkel, ezért ezt a párosítást senkinek sem ajánlom, akinek kicsit is kedves az élete.

Az elképesztő sósság egyetlen előnye, hogy meglehetősen sikeresen elnyomja az összes többi összetevő feltételezhető ízét. A „sajtízesítés” ugyan még így is kellemetlenül átsejlik, viszont a rejtélyes 380/91 TA-nak (amire Google első három találatként egy cirbolyafenyőkkel foglalkozó erdészeti honlapot, egy a magyar egészségügy helyzetét tárgyaló tanulmányt és egy megfejthetetlen témájú angol weboldalt dob ki) nyoma sincs. És a BHT-nak se, ami egyébként ánglisul a „Butylated hydroxytoluene” névre hallgat, és még a Wikipédián is olyan bonyolult leírása van, hogy magamfajta bölcsészeknek kár a felfogásával kísérletezni.

A fentebb elemzett negatívumokat ellensúlyozandó, a Duci Puff! meglepően jól szerepelhet, mint fogyókúrás étel. Ugyan 100 g termék efogyasztása 500 kalória bevitelét jelenti (ami a 2000-2200 kcal normál napi kalóriabevitel közel ¼-e!), már egy zacskó (75 g) elfogyasztása is komoly kihívást jelent, arról nem is beszélve hogy a hozzá leküldött rengeteg innivalóval időközben bőven jóllakhatunk. Végül, de nem utolsósorban, kinek is ajánlja a gyártó cég eme kiváló termékét (a termékösszetétel idegennyelvű jelzése alapján): RO, SK, CRO, RUS. Csak hogy mi, szerencsétlen magyar fogyasztók tudjuk, hogy hol a helyünk.

Jó étvágyat!