ápr
28
:::decibá:::
Nagy lelkesedéssel készültünk a Föld napja (ápr. 22.) alkalmából idén is megrendezett kerékpáros felvonulásra, amely bolygónk legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. 80000 ember, alternatívok, vagy magukat annak gondolók, családok, gyerekek, görkorisok, rolleresek, triálosok, hajtáspajtásosok, kerékpár-tunningosok és rengeteg nem bringafanatikus átlagember most nem valami ellen, hanem valamiért és kis hazánkban meglepő módon a szaros politikától függetlenül közösen tud fellépni. És nagyon jó, de tényleg...

Már a gyülekezésnél kiderült, hogy ennyi ember koordinálása és kényelmes elhaladása nem lesz egyszerűen kivitelezhető, ugyanis a hozzánk csatlakozó Babetta Józsefnét és kolléganőit csak komoly nehézségek árán sikerült összeszedni. A Deák tértől Astoriáig tartó, mintegy órás vánszorgás során úgy tűnt, hogy a Critical Mass elérte önmaga végpontját és immár nemcsak a várost, hanem saját magát is megbénítja. A kerékpárok lábujjhegyen történő hajtásával viszont remekül lehetett vádlira gyúrni. Reméltük, hogy csak a kezdet nehéz és valóban a Kossuth L. utcába fordulva javult a helyzet és már tekerni is lehetett. A menet hosszát remekül érezteti, hogy az utolsó harmadából kiállva is simán belefért egy fagyi a Jégbüfénél.

A sorban állva idős házaspár „kifogásolta” a rendezvényt, több se kellett SziSzinek, aki láthatóan jól felkészült erre az esetre és rögtön komoly vitába szállt az elégedetlenkedőkkel, Babettáné hallva az eszmecserét a tőle megszokott határozottsággal és kiforrott érvrendszerrel avatkozott közbe. Nem baj, legalább jó magyar szokás szerint erre a napra is megvolt az „haragudjunk valakire” adag, remélem nem ment az egészségük rovására. Ideje volt indulnunk, a ragyogó napsütésben, szemben az araszoló kocsisorral, és rosszalló tekintetű sofőrökkel haladtunk át az Erzsébet hídon, ahol jobbra tekintve a kígyó, vagy - e sorok írójának lelkét jobban tükrözve - a kolbász már jócskán ellepte a Lánchidat. Viszonylag jól haladva az Attila út - Alagút útvonalon tekertünk, mellettünk menet közben gitározva és a „Nincsen kormány, nincsen fék...” kezdetű dalt énekelve lelkes zenebarát haladt el, aki később az Alagút akusztikáját kihasználva hosszabb koncertet is adott. Az egész rendezvényen számos muzikális ingerrel találkozhattunk, volt aki bérleménye ablakából szolgáltatott zenét a nagyérdeműnek. Nagy lármát csapva a mezőny abszolválta ezt a szakaszt is, majd a Clark Ádám térnél Máté és Edit csatlakozott hozzánk, akik inkább egy vendéglátóipari egységben vészelték át a rajtot. Következett az MTA és egy erős balkanyar a Kossuth tér felé, majd vissza a Andrássy-ra és ki a ligetbe, legalább egy órával később, mint a tervezett megérkezés. Bár aggódtunk miatta, a (sokadik) bringaemelésről nem maradtunk le, adott jelre a lenyugvó nap fényeinél több ezer kerékpár emelkedett a levegőbe. Csudajó :) látvány volt.
 Highslide JS




















Kattints a galériához!

A Dózsa György úton jó érzéssel kerekeztünk a haza vezető úton, kellemes vasárnap délután volt. Le a kalappal a werischwari csajok előtt, nekik csak a hazaút is kiadós túra lett volna. Vitán felül áll, hogy maga a felvonulás sok autósnak és gyalogosnak kellemetlenséget okozott, amit nagyon sajnálunk és - ha bármely olvasónkat hátrány érte - ezúton is elnézést érte, de nem szabad elfelejteni, hogy az év 363 napján (szeptember 22-én is lesz CM) ők uralják a várost; egyébként meg ilyen a demokrácia vagy mi!? (a városi alternatív közlekedésről külön cikkben számolunk be) Az „egész” arról szólt, hogy Budapestnek, a fanyalgóknak, anyázóknak, dudálgatóknak, mindenkinek jobb legyen a környezete, a levegője. Ez egy olyan cél, amiért igenis érdemes és szükséges demonstrálni. Sokan azt gondolják, hogy nem használja ennyi ember a kerékpárt, ami csak részben igaz. Én például nagyjából 10-20000 társamhoz hasonlóan majdnem minden nap azzal járok, mások pedig csak azért nem teszik ezt meg, mert sem a morális, sem az infrastruktúrális feltételek nem adottak; többek között erről is szólt a felvonulás. Egyébként pedig a közlekedésben ellentét nem a biciklista és az autós, hanem a figyelmes, előzékeny, önzetlen, türelmes és az arogáns, önző, türelmetlen, bunkó ember között található.

www.criticalmass.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://kurosz.blog.hu/api/trackback/id/tr97445774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dani 2008.04.28. 20:30:21

Nemtom megfigyeltétek-e, de a critical mass honlapon lekoppintották a háttérvirágainkat. Hiába no, meghatározó tényező lett a kurosz az elektronikus médiában.

babetta józsefné 2008.04.28. 20:53:48

Éljenek a bringások és Decibá akinek igaza van és jókis cikket írt, amúgymeg! Én szeptemberben is tuti akadályozni fogom a forgalmat.

I.J. 2008.04.28. 21:37:08

Valami személyesebb felvétel?

I.J. hülye 2008.04.28. 21:39:30

Ja, megin hülye vagyok, csak a galériát nem vettem észre. Oké.

Pipázó Csákány 2008.04.29. 18:17:25

Az munka, ha lenne épkézláb bringám én is mentem volna. Sajnos a fékek már nem a régiek. Különösen a tabáni lejtőn szívtam meg, amikor gyakorlatilag fék nélkül és teljes sötétben benéztem egy fekvőrendőrt. A szerencsém annyi volt hogy éppen zöldre váltott a lámpa. Utána érthető módon egy kicsit visszábbvettem.
süti beállítások módosítása