Kadın budu köftét és házi pitát sütni komoly energia és időbefektetés, ezért a megfelelő koncentrációs állapot előidézéséhez elengedhetetlen, hogy előző este iszonyatosan berúgjunk, így másnap nem lesz erőnk sehová elmenni, és egész napunkat a gasztronómiának szentelhetjük.
Hozzávalók: - 50 dkg darált birka- vagy marhahús
- kb. 10 dkg kerek szemű rizs (hosszú szemű is jó)
- 2 tojás + 2 tojás sárgája
- 1 üveg száraz vörösbor
- 2 kisméretű vöröshagyma
- 1 közepes fej lilahagyma
- 5 nagy gerezd fokhagyma
- chili
- római kömény
- finomra vágott kapor
- raz-el-hanout (vagy valamilyen arab
vagy török fűszerkeverék)
- só és bors, olivaolaj a sütéshez
- 1 teáskanál cukor
- 1 teáskanál só
- 50 dkg liszt
- 3,25 dl langyos víz
A kadın budu köfte és az egyéb ismert húspogácsák (köfte, kafta, kofta, keftedesz, fasírt, stb.) közötti legfőbb különbség, hogy a kadın budu köfte rizst tartalmaz. Ezáltal sokkal kiadósabb, mint egy hagyományos köfte, viszont elkészítése is kissé összetettebb. A házilag sült pita körülbelül úgy viszonyul a (rosszabb) török/görög éttermekben kapható előregyártott pitához, mint egy nagyon jó csaj a róla készített guminő-másolathoz: mindkettő nyújt egyfajta fogyasztási élményt, de azért közel sem ugyanolyat. Ha komolyak a szándékaink, semmi nem tarthat vissza, hogy nekiálljunk a köfte és pita elkészítéséhez (hajnalban ne felejtsük el kb. délre felhúzni az óránkat, így 1 óra körül el tudjuk kezdeni). Amennyiben sikerült magunkhoz térnünk és bevettünk egy csomó fájdalomcsillapítót, első dolgunk a pita tésztájának elkészítése lesz. Ehhez először a cukrot 1,25 dl langyos vízbe keverjük, majd ebben felfuttatjuk az élesztőt. Akkor jó, ha a teteje habos, amennyiben ez nem következik be, próbáljuk melegebb helyre tenni és letakarni, vagy öntsük ki a picsába és kezdjük újra. Egy mély tálba szórjuk a lisztet és a sót, a közepébe lyukat gyártunk és beleöntjük a felfutott élesztőt, valamint kb. 2 dl langyos vizet, pont annyit, amivel sima tésztát kapunk. Ha nagyjából összeállt, lisztezett munkalapon/gyúródeszkán 5-10 perc alatt (erőnléttől és technikai képzettségtől függően) simára és rugalmasra gyúrjuk a tésztát. Ha úgy érezzük, hogy készen van, egy kiolajozott tálba tesszük, és meleg helyen, letakarva kb. 90-120 perc alatt a duplájára kelesztjük. Miközben kel a tésztánk, elkezdhetjük a köfte előkészítését.
Ehhez először nyissuk ki a vörösbort. Ez a munkafázis kritikus fontosságú a sikeres sütéshez, így nagyon koncentráljunk. A borból töltsünk egy borospohárba kisebb mennyiséget, majd emeljük a szánkhoz és öntsük bele. Rövid ízlelgetés után nyeljük le. Szükség esetén a műveletet ismételjük meg. Ezután a darált húst tegyük egy nagy keverőtálba. A jó köfte titka, hogy a húst nagyon finomra kell darálni, úgyhogy vagy a hentessel daráltassuk le 4-5-ször a húst, vagy ha elküld anyánkba, akkor mi csináljuk meg. Ha ezzel megvagyunk, semmiképen sem szabad elfelejteni a vörösbor pohárba töltését, és a szájüregünkön át a szervezetünkbe juttatását. Ha szükséges, szintén megismételhetjük a folyamatot. Ezután két tojást elhabarunk, hozzáadjuk a darálthúshoz, sózzuk és borsozzuk, majd beleszórjuk a kaprot, római köményt, chilit és a török/arab fűszerkeveréket. A fűszereknél a mennyiség ízlés szerint alkalmazandó, ha nincs birkahús, a marhahúst egy kis bárányhoz való fűszersóval is meg lehet bolondítani. Ezután a két fej kis vöröshagymát és az 5 gerezd fokhagymát kb. 1x1 mm-es, nagyon pici kockákra vágjuk (a fokhagymaprés használata ellenjavallott) és hozzákeverjük a darálthúshoz, aminek eddigre a szokásos dögszag helyett már egy libanoni gyorsétterem bukéjával kell rendelkeznie. Amennyiben a húsunk még mindig dögszagú, adjunk hozzá még több keleti fűszert, vagy alternatív megoldásként néhányszor ismételjük el a fentebb leírt vörösboros mozdulatsort, és ne szagolgassuk a darálthúst. Ezután a húst fóliázzuk le, és kb. 30 percig hűtőben pihentessük, hogy az ízek összeérjenek a dögösben. Közben elkészítjük a rizst. Ehhez egy közepes méretű, nagyon apróra vágott lilahagymát olivaolajban pirítani kezdünk, beleszórunk kb. 1/3-ad (normál méretű) bögre rizst, és együtt pirítjuk pár percig a hagymával. Ha extrém helyzeteket szeretnénk teremteni, próbáljuk ki a következőt: bal kezünkkel kavargassuk a közben majdnem odakozmáló rizst, közben jobb kezünkkel töltsünk egy pohárba némi vörösbort, emeljük a szánkhoz és fogyasszuk el az ismert módszer szerint, ezzel párhuzamosan jobb lábunkkal próbáljuk felemelni a konyharuhát a pitatésztáról, és megnézni, mennyire van megkelve. Ha sikeresen átvészeltük a rizs pirítását, öntsük fel kétszeres mennyiségű vízzel (tehát 2/3-ad normál nagyságú bögre), vegyük takarékra a tűzhelyet és fedő alatt addig pároljuk a rizst, amíg az összes vizet magába nem szívta. Mint köztudott, közben tilos a rizst kavargatni. Ha mégis nagyon mozgatni akarjuk a kezünket, helyezzünk bele vörösborral megtöltött poharat, és néhányszor ismételjük el a már jól begyakorolt ivási mozdulatokat. Amennyiben készen van a hagymás rizs, keverjük hozzá a befűszerezett darálthúsunkhoz. Addig kell keverni, amíg teljesen össze nem áll a massza. Közben nézzük meg, megkelt-e a tésztánk. Ha még nem kelt meg, valószínűleg nem is fog, úgyhogy öntsük ki az egészet, és a maradék bor elfogyasztása után feküdjünk vissza aludni, mert ez úgysem a mi napunk.
Amennyiben megkelt, szaggassuk egyenlő részekre, gyúrjunk belőle gombócokat, majd ezeket kézzel húzgáljuk szét, és képezzünk kb. fél cm vastagságú körlapokat belőle, amiket sütőlapra helyezve, pár csepp vízzel meglocsolva, 225 fokra előmelegített sütőben kb. 10-15 perc alatt süssünk rózsaszínűre, majd hagyjuk kicsit kihűlni. Miközben sül a pitánk, elkezdhetjük a köfték kisütését is. Legelőször fogyasszunk egy nagyobb adag vörösbort, mert most egy darabig dzsuvás lesz a kezünk és nem nagyon fogjuk tudni a poharunkat emelgetni. Ha ezzel megvagyunk, akkor szükség szerint ismételjük meg a borivást, majd gyúrjunk a húsmasszából kis gombócokat és ezeket lapítsuk vékonyra, mártsuk tojássárgájába, majd forró olivaolajban süssük ki. Mindkét oldalukat egyenletesen vörösre kell sütni. (Ezzel ellentétben a pitát nem szabad forgatni!) Ha kisültek a köftéink, nincs más dolgunk, mint hogy az elkészült kadın budu köftét és a házi pitát tányérra helyezzük, és önmagában vagy cacikkal, esetleg másfajta salátával vagy zöldséggel elfogyasszuk. Amennyiben maradt még vörösborunk, természetesen a szokásos módon folytathatjuk fogyasztását, esetleg egy újabb üveg felbontásával biztosíthatjuk, hogy holnap is egész nap csak főzni leszünk képesek...
Jó étvágyat gyerekek!
Ehhez először nyissuk ki a vörösbort. Ez a munkafázis kritikus fontosságú a sikeres sütéshez, így nagyon koncentráljunk. A borból töltsünk egy borospohárba kisebb mennyiséget, majd emeljük a szánkhoz és öntsük bele. Rövid ízlelgetés után nyeljük le. Szükség esetén a műveletet ismételjük meg. Ezután a darált húst tegyük egy nagy keverőtálba. A jó köfte titka, hogy a húst nagyon finomra kell darálni, úgyhogy vagy a hentessel daráltassuk le 4-5-ször a húst, vagy ha elküld anyánkba, akkor mi csináljuk meg. Ha ezzel megvagyunk, semmiképen sem szabad elfelejteni a vörösbor pohárba töltését, és a szájüregünkön át a szervezetünkbe juttatását. Ha szükséges, szintén megismételhetjük a folyamatot. Ezután két tojást elhabarunk, hozzáadjuk a darálthúshoz, sózzuk és borsozzuk, majd beleszórjuk a kaprot, római köményt, chilit és a török/arab fűszerkeveréket. A fűszereknél a mennyiség ízlés szerint alkalmazandó, ha nincs birkahús, a marhahúst egy kis bárányhoz való fűszersóval is meg lehet bolondítani. Ezután a két fej kis vöröshagymát és az 5 gerezd fokhagymát kb. 1x1 mm-es, nagyon pici kockákra vágjuk (a fokhagymaprés használata ellenjavallott) és hozzákeverjük a darálthúshoz, aminek eddigre a szokásos dögszag helyett már egy libanoni gyorsétterem bukéjával kell rendelkeznie. Amennyiben a húsunk még mindig dögszagú, adjunk hozzá még több keleti fűszert, vagy alternatív megoldásként néhányszor ismételjük el a fentebb leírt vörösboros mozdulatsort, és ne szagolgassuk a darálthúst. Ezután a húst fóliázzuk le, és kb. 30 percig hűtőben pihentessük, hogy az ízek összeérjenek a dögösben. Közben elkészítjük a rizst. Ehhez egy közepes méretű, nagyon apróra vágott lilahagymát olivaolajban pirítani kezdünk, beleszórunk kb. 1/3-ad (normál méretű) bögre rizst, és együtt pirítjuk pár percig a hagymával. Ha extrém helyzeteket szeretnénk teremteni, próbáljuk ki a következőt: bal kezünkkel kavargassuk a közben majdnem odakozmáló rizst, közben jobb kezünkkel töltsünk egy pohárba némi vörösbort, emeljük a szánkhoz és fogyasszuk el az ismert módszer szerint, ezzel párhuzamosan jobb lábunkkal próbáljuk felemelni a konyharuhát a pitatésztáról, és megnézni, mennyire van megkelve. Ha sikeresen átvészeltük a rizs pirítását, öntsük fel kétszeres mennyiségű vízzel (tehát 2/3-ad normál nagyságú bögre), vegyük takarékra a tűzhelyet és fedő alatt addig pároljuk a rizst, amíg az összes vizet magába nem szívta. Mint köztudott, közben tilos a rizst kavargatni. Ha mégis nagyon mozgatni akarjuk a kezünket, helyezzünk bele vörösborral megtöltött poharat, és néhányszor ismételjük el a már jól begyakorolt ivási mozdulatokat. Amennyiben készen van a hagymás rizs, keverjük hozzá a befűszerezett darálthúsunkhoz. Addig kell keverni, amíg teljesen össze nem áll a massza. Közben nézzük meg, megkelt-e a tésztánk. Ha még nem kelt meg, valószínűleg nem is fog, úgyhogy öntsük ki az egészet, és a maradék bor elfogyasztása után feküdjünk vissza aludni, mert ez úgysem a mi napunk.
Amennyiben megkelt, szaggassuk egyenlő részekre, gyúrjunk belőle gombócokat, majd ezeket kézzel húzgáljuk szét, és képezzünk kb. fél cm vastagságú körlapokat belőle, amiket sütőlapra helyezve, pár csepp vízzel meglocsolva, 225 fokra előmelegített sütőben kb. 10-15 perc alatt süssünk rózsaszínűre, majd hagyjuk kicsit kihűlni. Miközben sül a pitánk, elkezdhetjük a köfték kisütését is. Legelőször fogyasszunk egy nagyobb adag vörösbort, mert most egy darabig dzsuvás lesz a kezünk és nem nagyon fogjuk tudni a poharunkat emelgetni. Ha ezzel megvagyunk, akkor szükség szerint ismételjük meg a borivást, majd gyúrjunk a húsmasszából kis gombócokat és ezeket lapítsuk vékonyra, mártsuk tojássárgájába, majd forró olivaolajban süssük ki. Mindkét oldalukat egyenletesen vörösre kell sütni. (Ezzel ellentétben a pitát nem szabad forgatni!) Ha kisültek a köftéink, nincs más dolgunk, mint hogy az elkészült kadın budu köftét és a házi pitát tányérra helyezzük, és önmagában vagy cacikkal, esetleg másfajta salátával vagy zöldséggel elfogyasszuk. Amennyiben maradt még vörösborunk, természetesen a szokásos módon folytathatjuk fogyasztását, esetleg egy újabb üveg felbontásával biztosíthatjuk, hogy holnap is egész nap csak főzni leszünk képesek...
Jó étvágyat gyerekek!
Utolsó kommentek